1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. a valósággal egyezőnek, igaznak tekint. szentül hisz valamit; hiszem, ha látom; ▸ hiszem, is, nem is

2. tn ▸ hisz valakinek, valaminek hisz a fiának; nem hisz a szemének. | tn ▸ hisz valakiben, valamiben ▸ csodákban hisz; hisz valakiben

3. vall | tn vallásos, istenbe vetett hite van. | <istent, isteni személyt> létezőnek tart, vall. hiszi az istent.

4. tn bizakodik, reménykedik. nem hisz a sikerben.

5. valamilyen véleménye van valakiről, valamiről. azt v. úgy hiszem, ez jó lesz; okosnak hiszi magát.

[?]

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

I. hsz ritk minden v. több oldalon (mintegy kört alkotva). a terítő körül rojtos.

II. ik

III. nu

[↔köré ]

1. valakik, valamik egyenként mind. minden ember halandó; minden egyéb adat. | (sorszn előtt) a jelzett számú egyedből egy-egy. minden második héten. | <idő- v. mértékegységről szólva:> mindegyik. minden héten. | ▸ mindenben mindenben rá hallgat.

2. valakiknek, valamiknek az összessége, valakik, valamik együttvéve mind. ez minden vagyona. | mindaz, ami lehetséges, ami hozzáférhető. mindent megtesz érte. | a körülöttünk levő világ. tavasszal minden újraéled. | (rendsz. szjellel) gyak. túlzó mindaz, ami valakinek a birtokában van, ill. valakinek minden szükséges dolga. megvan mindene; mindenét elissza; mindent megkapott a szüleitől. | (szjellel) valakinek egész teste. mindene fáj. | ▸ azt a mindenit!

3. mindenféle (személy, dolog). vettek bútort, függönyt, mindent; ▸ mi minden ▸ sok minden sok mindent vásárolt. | túlzó, gyak. pejor mindenféle, bármi(lyen). minden jöttmentet befogad; ▸ mindennek elmond valakit

4. akármelyik, bármelyik. ilyet minden gyerek tud írni. | bármilyen (jelentős személy, es. dolog). (sok) minden lehet belőle. | (tagadó értelmű m-tal kapcs.) gyak. pejor bármi (más). ez minden, csak nem pihenés!

5. a teljes, (az) egész, az összes. minden erejét összeszedte. | valami a legnagyobb, ill. a legkisebb fokon. minden képzeletet felülmúl; ▸ nem minden nélkül ▸ nem minden nehézség nélkül

6. valaki(k) számára a legfontosabb, legkedvesebb személy, dolog. a kislány(a) a mindene; a kislány(uk) a mindenük.

1. ▸ mindenek mindenek fölé helyezi.

2. ▸ a minden kutatja a minden titkait.